AZ INFÁSNŐ SZÜLETÉSNAPJA
May 23, 2019
Letölteni AZ INFÁSNŐ SZÜLETÉSNAPJA könyv ingyen pdf, epub, mobi, rtf és fb2
A 16-17. századi Spanyolországban egy tizenkét éves infánsnő születésnapjának a megünneplésére készülnek. Az infánsnő apja egy örökké szomorú király, aki a gyermeke születése után elveszítette hőn szeretett feleségét. A születésnapi ünnepségen pompás öltözetben jelennek meg az udvari arisztokrácia gyermekei, és különféle látványosságok várnak rájuk. Ezek sorában egyszer csak megjelenik egy mókás törpe, aki táncokat és különféle tréfákat ad elő. Két udvaronc talált rá az erdőben, és azonnal magukkal hozták az infánsnő mulattatására. A leányka valóban szívből, hangosan nevet, súlyosan megszegve ezzel az udvari etikettet. Végül egy csodálatos fehér rózsát ajándékoz a törpének, és megkéri, hogy az ebéd utáni pihenő végeztével adja elő újra a számát. A szegény teremtmény szinte megőrül a boldogságtól, ide-oda szaladgál a kertben, kiváltva ezzel a tulipánok és rózsák méltatlankodását. Csak a madarak és a gyíkok éreznek együtt vele. A törpe már arról ábrándozik, hogy magával viszi az infánsnőt az erdőbe, és megismerteti vele lakóhelye minden szépségét. Tartós barátságról, talán még szerelemről is álmodik… Ekkor azonban egy oldalajtón a törpe bejut a palotába, és életében először megpillantja magát egy tükörben. Egy kis idő után rájön, hogy a csúf jelenség nem más, mint ő maga. Megérti, hogy a leány iránta mutatott érdeklődése más természetű volt, csak nevetni akart rajta. Szétszaggatja az ajándékba kapott fehér rózsát, és a földre rogy. Az elbeszélés az infánsnő kegyetlen parancsával zárul, egy szeretet nélküli világ baljós pecsétjével.AZ INFÁSNŐ SZÜLETÉSNAPJA
Könyv adatok
Cím: AZ INFÁSNŐ SZÜLETÉSNAPJA
Szerző: Oscar Wilde
Kiadó: Kossuth Kiadó
Sorozat: Kétnyelvű klasszikusok
Oldalszám: 96 oldal
Megjelenés: 2017. június 19.
ISBN: 9789630988575
Méret: 210 mm x 140 mm x 12 mm
Olvasni online AZ INFÁSNŐ SZÜLETÉSNAPJA könyv ingyen
Oscar Wilde (eredeti nevén Fingal O'Flahertie Wills) (Dublin, 1854. október 16. – Párizs, 1900. november 30.) ír költő, író, drámaíró.
Oscar Wilde 1854. október 16-án dublini értelmiségi családban született. Édesapja, William Wilde fül-orr-gégész szakorvosként dolgozott, édesanyja pedig Speranza álnéven forradalmi hangvételű költeményeket írogatott. Így az ifjú Oscar már egészen fiatalon „megfertőződött” az irodalom szeretetével.
A gyenge fizikumú, érzékeny fiú kitűnő neveltetésben részesült. Az enniskilleni bentlakásos iskola elvégzése után a dublini Trinity College-ban irodalmat, majd klasszika filológiát hallgatott. Egy 95 fontos ösztöndíj elnyerését követően útja Oxfordba vezetett.
Az írásból élő különc, de kétségtelenül zseniális képességekkel rendelkező Oscar Wilde az 1870-es, 80-as években érte el legnagyobb sikereit. A Newdigate-díjjal kitüntetett Wilde-t a viktoriánus Anglia legprovokatívabb írójaként tartották számon.
Az időközben megnősült és gyermekeket nemzett Oscar Wilde élete az ifjú Alfred Dougles megismerését követően siklott félre. Az elismert író a családját elhanyagolva egyre több időt töltött a pályakezdő irodalmárral. Kettejük között kialakult homoszexuális kapcsolat azonban sem a feleségnek, sem pedig az ifjú apjának nem tetszett: Constance Lloyd elvált Wilde-tól, Lord Dougles, Quennsberry ura pedig fajtalankodás vádjával bíróság elé citálta. Wilde elvesztette a pert, büntetésképpen két év letöltendő fegyházra, továbbá kényszermunkára ítélték.
A börtönévek alatt komoly fülbajt szerzett Wilde 1897-ben, szabadulása után, az őt ért állandó támadások, zaklatások elől, - egy jobb élet reményében -, Párizsba menekült, ahol Sebastian Melmoth álnéven teljes szegénységben és elszigeteltségben élt.
Annak ellenére, hogy Wilde vagyontalan volt, a Hotel d' Alsace tulajdonosának jóvoltából életének utolsó hónapjait a szálloda egyik legszebb szobájában tölthette el. Az anyagi helyzetéhez képest kitűnő ellátásban részesült író azonban halálának pillanatáig nem tudott megbékélni szobájának színével. „Vagy a tapéta megy, vagy én!” - fenyegetőzött a botrányos életű zseni.
A valószínűleg agyhártya-gyulladásban, 46 éves korában (1900. november 30-án) elhunyt írót, csekély számú barátja kíséretében, Párizs legnagyobb temetőjében, a Pére Lachaise-ban helyezték végső nyugalomra.
Oscar Wilde 1854. október 16-án dublini értelmiségi családban született. Édesapja, William Wilde fül-orr-gégész szakorvosként dolgozott, édesanyja pedig Speranza álnéven forradalmi hangvételű költeményeket írogatott. Így az ifjú Oscar már egészen fiatalon „megfertőződött” az irodalom szeretetével.
A gyenge fizikumú, érzékeny fiú kitűnő neveltetésben részesült. Az enniskilleni bentlakásos iskola elvégzése után a dublini Trinity College-ban irodalmat, majd klasszika filológiát hallgatott. Egy 95 fontos ösztöndíj elnyerését követően útja Oxfordba vezetett.
Az írásból élő különc, de kétségtelenül zseniális képességekkel rendelkező Oscar Wilde az 1870-es, 80-as években érte el legnagyobb sikereit. A Newdigate-díjjal kitüntetett Wilde-t a viktoriánus Anglia legprovokatívabb írójaként tartották számon.
Az időközben megnősült és gyermekeket nemzett Oscar Wilde élete az ifjú Alfred Dougles megismerését követően siklott félre. Az elismert író a családját elhanyagolva egyre több időt töltött a pályakezdő irodalmárral. Kettejük között kialakult homoszexuális kapcsolat azonban sem a feleségnek, sem pedig az ifjú apjának nem tetszett: Constance Lloyd elvált Wilde-tól, Lord Dougles, Quennsberry ura pedig fajtalankodás vádjával bíróság elé citálta. Wilde elvesztette a pert, büntetésképpen két év letöltendő fegyházra, továbbá kényszermunkára ítélték.
A börtönévek alatt komoly fülbajt szerzett Wilde 1897-ben, szabadulása után, az őt ért állandó támadások, zaklatások elől, - egy jobb élet reményében -, Párizsba menekült, ahol Sebastian Melmoth álnéven teljes szegénységben és elszigeteltségben élt.
Annak ellenére, hogy Wilde vagyontalan volt, a Hotel d' Alsace tulajdonosának jóvoltából életének utolsó hónapjait a szálloda egyik legszebb szobájában tölthette el. Az anyagi helyzetéhez képest kitűnő ellátásban részesült író azonban halálának pillanatáig nem tudott megbékélni szobájának színével. „Vagy a tapéta megy, vagy én!” - fenyegetőzött a botrányos életű zseni.
A valószínűleg agyhártya-gyulladásban, 46 éves korában (1900. november 30-án) elhunyt írót, csekély számú barátja kíséretében, Párizs legnagyobb temetőjében, a Pére Lachaise-ban helyezték végső nyugalomra.